2014. február 3., hétfő

Társtudományi tárgyak 2014. tavaszi félév




Az alábbiak közül bármelyik társtudományi kurzust felveheti bármely program hallgatója (a meghirdető program betűjele szerepel ugyan a kódban, de ez semmiféle megkötést nem jelent).


P/IR/AIKK-1/2/3/4 Társtudomány

TRANSZ programközi szeminárium
Kállay Géza egyetemi tanár

Helyszín: Rákóczi út 5. földszint 021. (a Germanisztikai Intézet terme)
A szeminárium a Doktori Iskola minden programjának minden – a hivatalos képzési időn belül és azon túl levő – hallgatója számára látogatható, társtudományi tanegységként kreditért felvehető 1-es, 2-es, 3-as vagy 4-es kód alatt. Aki tanegységként kívánja elvégezni, annak a rendszeres részvételen kívül a tematikához kapcsolódó dolgozatot kell készítenie.
Ez a már több ízben meghirdetett szeminárium olyan fórumként kíván működni, ahol a közös munka során megismerhetik egymást és egymás munkáját a doktori iskola azon hallgatói is, akik esetleg soha nem találkoznának a tanulmányaik során. A szeminárium tematikáját úgy állítjuk össze, hogy lehetővé tegye egyfelől újabb, nagy hatású irodalomtudományos munkák megvitatását, másfelől a hallgatók doktori projektjeinek bemutatását. A tárgyalandó témaköröket igyekszünk úgy kiválasztani, hogy a legkülönbözőbb programokból érkező hallgatókat is megszólítsa és megszólalásra adjon nekik lehetőséget. Az alkalmak célja tehát nem az, hogy különböző szaktudományos részproblémákban merüljünk el, hanem hogy olyan kötetlen és mindenfajta protokolláris kötelezettségtől mentes eszmecserét folytathassunk, amely egyfelől – konkrét kérdések megvitatásán keresztül – az irodalomtudományok jelenét és jövőjét illető aktuális és általános kérdések, másfelől az egyes készülőben levő doktori értekezések körül forog.

Időpontok és vázlatos tematika

Ez a félév elsősorban David Damrosch harvardi irodalomprofesszor látogatásának jegyében telik majd.

február 27. (csütörtök) 16:00–19:00 Ismerkedés, a félév programjának megbeszélése, és készülés David Damrosch harvardi professzor intenzív kurzusára I.
Elolvasandó: David Damrosch: How To Read World Literature, Malden and Oxford: Wiley-Blackwell, 2009. lelőhely: http://seas3.elte.hu/coursematerial/KallayGeza/index.html
március 6. (csütörtök) 16:00–19:00: Készülés David Damrosch harvardi professzor intenzív kurzusára II. (Mezei Gáborral)
Elolvasandó: meghirdetése az első órán (febr. 27)
március 13. (csütörtök) 16:00–19:00: Professor David Damrosch szemináriuma a TRANSZ keretében
Elolvasandó: lásd alább, a teljes programban (az olvasmányok elérhetők lesznek elektronikus úton)
március 20. (csütörtök) 16:00–19:00: „Follow-up seminar”: Damrosch professzor előadásainak és szemináriumainak megbeszélése
április 3. (csütörtök): 16:00–19:00: két DIÁK-prezentáció
április 24.   (csütörtök): 16:00-19:00: két DIÁK-prezentáció

Damrosch prof. teljes programja

David Damrosch: Babits Lectures, March 12–14
Lecture 1: The World in the Nation: From National Languages to National Markets
Pierre Bourdieu’s concept of the field of cultural production provides a basis for rethinking canon formation and the nature of a "national literature.” Often conceived on a philological basis as the works written in a “national language,” national literatures may more productively be seen in terms of national markets. This talk will discuss works that disrupt the intimate link between a national literature and the national language, whether by their the entry into a new national space (Bartolomé de Las Casas “made English” by his early translators; international productions of Ionesco’s plays), or by emigrant writers who stay loyal to their language of origin: Marguerite Yourcenar, the first female member of the Académie Française, wrote much of her work in the United States, and should be considered an American as well as a Belgian/French writer.
Seminar 1: Paris: Capital of Cultural Capital
Following on the first lecture, this seminar will take one early essay (Brandes) and one recent one (Casanova) theorizing the creation of world literature in terms of the competition by peripheral writers for recognition in global cultural centers. As examples, we’ll look at the complex relation of the Argentine writers J. L. Borges and Julio Cortázar to Parisian cultural authority.
Georg Brandes: “World Literature”
Pascale Casanova: “Literature, Nation, and Politics”
J. L. Borges: “The Argentine Writer and Tradition,” “Pierre Menard”
Julio Cortázar: “Axolotl”
Lecture 2: The Nation in the World: Local Writers in Global Markets
National literary markets increasingly participate in a global marketplace, one that may swamp the productions of smaller countries and less commonly spoken languages. This lecture will explore ways in which peripheral and semi-peripheral writers have exploited the resources of global English to present their local culture to a wider world. Examples will include Rudyard Kipling (arguably the first truly global writer), the Tibetan activist Jamyang Norbu rewriting Kipling for anti-imperial purposes, and the use of English as a transit medium for Turkey’s Orhan Pamuk and the Seoul-based internet collective Young-hae Chang Heavy Industries.
Seminar 2: A Far Cry from Florence: Localizing World Literature
A lively debate has taken place during the past decade over the question of whether the globalization of culture can be understood via Wallerstinian world-systems theory. This seminar will take up Franco Moretti’s controversial essays arguing the case, exploring his claims in the premodern period (via the European spread of Petrarchan sonnets) and in the twentieth century through the career of Derek Walcott and the Kashmiri-American poet Agha Shahid Ali.
Franco Moretti: “Conjectures on World Literature” and “More Conjectures”
Sonnets by Petrarch, Wyatt, Labé, and Shakespeare
Derek Walcott: selected poems; Nobel acceptance speech
Agha Shahid Ali, selected ghazals 
_______________________________________________

P/IR/ELM-1/2/3/4 Társtudomány

Transmedial / Transfiktional. Aspekte des Literarischen in der Ära des Digitalen
dr. Henrike Schmidt (Szondi Institut für Allgemeine und Vergleichende Literaturwissenschaft, Freie Universität Berlin)

Időpont: március 10–14, naponta 10–13
Helyszín: Ifjúsági épület, III. emeleti előadóterem

Kursprache: Deutsch, englischsprachige Lektüre
Leistungsanforderungen: Vorbereitende Lektüre und kursbegleitende Internet-Recherchen
Virtuelle Kurs-Umgebung mit allen Materialien: http://un.iversity.org/i/g/rfebnv
Kontakt: schmidth@zedat.fu-berlin.de

Kurzbeschreibung

In Zeiten der Medienkonvergenz überschreiten die Kunstformen ihre Grenzen und mischen sich künstlerische Ausdrucksformen, Gattungen und Intentionen. Das Transitorische der zeitgenössischen kulturellen Phänomene kommt in den theoretischen Ansätzen des Transmedialen und des Transfiktionalen zum Ausdruck. Diese sollen im Rahmen des Colloquiums anhand zentraler Texte diskutiert werden (Manuel Castells, Marie-Laure Ryan, Henry Jenkins). Dabei geht es insbesondere um die Frage, wie Transmedialität zentrale Paradigmata des Literarischen - textuelle Fixiertheit, Autorschaft, Fiktionalität und ästhetische Intentionalität - verändert. Ergänzend werden Konsequenzen für die Methodik der Literaturwissenschaft, Stichwort Digital Humanities, diskutiert. Schließlich werden anhand von Fallbeispielen ästhetische, aber auch politische Phänomene des Transmedialen erörtert. // Die Fallbeispiele sind aus dem Bereich der Slavistik ausgewählt, sie können jedoch gemäß den Interessen der Teilnehmer/innen ergänzt werden. Ein weiteres Kriterium für die Auswahl der Materialien ist die Anwendung von statistischen Methoden für die Analyse, was eine Anbindung an die theoretischen Fragestellungen der Digital Humanities ermöglicht. Die Fallbeispiele sind der Zeitschrift Digital Icons. Studies in Russian, Eurasian and Central European New Media entnommen. Dies ermöglicht eine Anbindung des Colloquiums an die wissenschaftliche Community dieser peer-reviewed online-Zeitschrift, deren Mitherausgeberin die Dozentin ist. Darüber hinaus besteht, bei Interesse, die Möglichkeit, Skype- oder Forums-Diskussionen mit den Autor/innen der Fallstudien zu organisieren.

Dozentin: Dr. Henrike Schmidt ist Literatur- und Kulturwissenschaftlerin sowie Übersetzerin aus dem Russischen und Bulgarischen, Privatdozentin an der Freien Universität Berlin. Sie arbeitet seit vielen Jahren wissenschaftlich zur Bedeutung der Neuen Medien für die Transformationsgesellschaften des Östlichen Europa.

_______________________________________________

P/IR/ELM-1/2/3/4 Társtudomány

Irodalomelmélet I.
Kulcsár-Szabó Zoltán – Bónus Tibor

Az első megbeszélés időpontja: március 7., 17 óra. Helyszín: A ép. IV. emelet, Kulcsár-Szabó Zoltán szobája.
_______________________________________________

P/IR/OKNY-1/2/3/4 Társtudomány

Jewish Assimilation and Emancipation in Hungary (18671920)
Janet Kerekes (Toronto)

Időpont: május első két hetében tömbösítve minden nap 1618 óra
A kurzus nyelve: angol
Helyszín: D épület fszt. 9.

The theme of Janet Kerekes's seminar is Jewish assimilation, from Emancipation (1867) to 1920. It is based on her book, which is about the failure of the Jews to satisfactorily assimilate. It is 70% about Hungarian Jewry, and 30% Anglo Jewry, as a comparison. Two countries where Jews proclaimed the loudest that they had successfully assimilated. The underlying thesis is that the failure to assimilate according to the expectations laid down by those engaged in this subject was the primary cause of the Holocaust. In order to tackle this topic, the book/seminar covers:
1) the Era of Toleration (from the rise of Christianity to the Enlightenment);
2) the period of the Enlightenment which is the crucial period during which a strategy was developed for emancipating the Jews (which revolved entirely around assimilation);
3) the Liberal Era, that period between the Enlightenment and Emancipation, when we see how the prescription for emancipating Jews was modified;
4) and lastly, the Era of Emancipation, which examines the areas where Jews failed to successfully assimilate.
Kerekes looks at the issue of assimilation through non-Jewish eyes. Therefore, only sources from non-Jews were used. This is an approach that has not been used before. While it may seem obvious that asking the victim why he is being persecuted may not elucidate all the reasons, nor the correct ones for what is happening, historians still persist in relying on Jewish sources for anti-Semitiism as if they were reliable sources into the mind of the non-Jew. Her work is the only one to date that has used this approach. In certain ways, then, the issue of Jewish assimilation is as topical as it ever was. And particularly in post-Communist countries, where, in the aftermath of the Holocaust, the possibility (had anyone wanted to) to examine it, did not exist. In her view, this is still an uncompleted part of European history.
_______________________________________________

P/IR/OKNY-1/2/3/4 Társtudomány

Műfordítói műhely 2.
Hetényi Zsuzsa egyetemi tanár

Előfeltétel: az előző félévi kurzus (OKNY-5:02)
Időpont: szerda 17–19 óra
Helyszín: MUK D. fszt. 9.
_______________________________________________

P/IR/MODA-1/2/3/4 Társtudomány

Alkalmazott irodalomelmélet: a PhD-disszertáció munkamódszerei
Dávidházi Péter egyetemi tanár

Időpont: csütörtök 18:3020:00
A kurzus nyelve: magyar
Helyszín: R épület 336.
_______________________________________________

P/IR/MODA-1/2/3/4 Társtudomány

Shakespeare Hamletje, Arany János és a Biblia
Dávidházi Péter egyetemi tanár

Időpont: csütörtök 15:30–17:00
Helyszín: R épület 336.
_______________________________________________

P/IR/MODA-1/2/3/4 Társtudomány

Koraérett modernség: az amerikai romantika filozófiája és irodalma
Sarbu Aladár prof. emer.

Időpont: csütörtök 14:0015:30
Helyszín: R épület 155.
_______________________________________________

P/IR/MODA-1/2/3/4 Társtudomány

Angol és amerikai irodalomtudomány
Friedrich Judit egyetemi docens

Időpont: csütörtök 14:0015:30
Helyszín: R épület 139.
_______________________________________________

P/IR/MODA-1/2/3/4 Társtudomány

A viktoriánus mentalitás, irodalom és művészet
Péteri Éva adjunktus

Időpont: csütörtök 12:3014:00
Helyszín: R épület 334.
_______________________________________________

P/IR/MODA-1/2/3/4 Társtudomány

Az addikció elméletei: filozófia, politika, kultúra – műfordító és értelmező szeminárium
Timár Andrea tanársegéd

Időpont: kedd 17:0018:30
Helyszín: R épület 347. 
_______________________________________________

P/IR/ITA-1/2/3/4 Társtudomány

Társadalom, politika és kultúra az ezredfordulón
Szkárosi Endre egyetemi tanár

_______________________________________________

P/IR/AMER-1/2/3/4 Társtudomány

Utópia és disztópia az  észak-amerikai irodalom- és kultúraelméletekben
Benczik Vera tanársegéd

Időpont: kedd 13:30–15:00
Helyszín: R épület 442.
_______________________________________________

P/IR/GER-1/2/3/4 Társtudomány

Narratológiai elméletek és elemzési gyakorlat
Orosz Magdolna egyetemi tanár

_______________________________________________

P/IR/GER-1/2/3/4 Társtudomány

Intertextualitás – intermedialitás: elmélet és elemzés
Orosz Magdolna egyetemi tanár

_______________________________________________

P/IR/FOLK-1/2/3/4 Társtudomány

Történetek (narratívumok) és történetmondás
Keszeg Vilmos egyetemi tanár (
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár

Időpont: március 17--21. és március 31. -- április 3. közötti napokon, 8:30 és 12 óra között, kétszer másfél órában 

Tematika
1. Narratológiai fogalmak (Narratív szöveg, narráció, narratívum, homo narrans, narratív stratégiák)
2. A történetmondás funkciói. Esetelemzés: K. narratív stratégiája
3. A biografikus beszéd;  genealógiai emlékezet
4. A lokális ballada mint beszédmód és emlékezési alakzat
5. Mesemondás és mindennapi élet
6. Hiedelem és társadalom
7. Narratív stratégiák. Esetelemzés: a cseberbenézés
8. Lidércet látni: a mentális képzelőerő kultiválása
9. A hiedelmek biografikus funkciói
10. Hiedelemek ma: a mágia a román online médiában
11. Az írás szociális jelentései
12. A betolakodó írók. Esetelemzés: az írás J.A. életében; Győri Klára könyvének pere
13. Irás és emlékezet
14. A történelem háziasítása: lokális történelmek. Esetelemzés: a protestáns templomok toronygomjában elhelyezett emlékiratok

Irodalom az alábbi kötetek irodalomjegyzékében:
Keszeg Vilmos: Homo narrans. Emberek, történetek és kontextusok. Komp-Press, Korunk Baráti Társaság, Kolozsvár, 2002.
Alfabetizáció, írásszokások, populáris írásbeliség. Egyetemi jegyzet. KJNT–BBTE, Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék, Kolozsvár, 2008.
A történetmondás antropológiája. Egyetemi jegyzet. KJNT–BBTE, Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék, Kolozsvár, 2011.
Történetek és történetmondás Detrehemtelepen. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2012.
Hiedelmek, narratívumok, stratégiák. Egyetemi jegyzet. KJNT–BBTE, Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék, Kolozsvár, 2013.

_______________________________________________

P/IR/FELV-1/2/3/4 Társtudomány

Felvilágosodás vagy felvilágosodások? Kutatásmódszertan
Szilágyi Márton egyetemi tanár


Időpont: kedd 10-12
Helyszín: A ép. 210.
Első óra: febr. 18.

______________________________________________

P/IR/FELV-1/2/3/4 Társtudomány


Latin szövegek olvasása
Vitekné Balogh Piroska adjunktus

Időpontegyeztetés az oktatóval.
______________________________________________

P/IR/OKNY-1/2/3/4 Társtudomány


Orosz művészet (festészet, zene, építészet, film). Előadássorozat meghívott előadókkal
Hetényi Zsuzsa egyetemi tanár

Idő: szerda  16 óra
Hely: D. épület fszt. 9.

február 19.
Térfy András: Orosz ikonművészet
február 26.
Geréb Anna: Szergej Eisenstein: az attrakcióktól a tragédiáig
március 5.
Papp Márta: Az orosz zene a 19. században (népzene, műzene, "történelmi opera", "meseopera", dal, szimfónia…
március 12.
Gaál Xénia: Városkép, terek, emlékezés – városolvasati elméletek
március 19.
Hetényi Zsuzsa: Orosz-szovjet átépítészet
március 26.
Han Anna: Orosz festészet A vándorkiállítóktól a modern festészeti irányzatokig
április 2.
Gorkij: Fényevők (Katona József Színház, április 1.)
április 23.
Amelia Glaser: Scholem Alechem and Gogol (angolul)
április 30.
Irina Belobrovceva: Mai orosz irodalom (oroszul)
május 7.
Ignácz Ádám: Orosz zene a régi századfordulón – Szkrjabin és kortársai I.
május 14.
Ignácz Ádám: Orosz zene a régi századfordulón – Szkrjabin és kortársai II.


______________________________________________
______________________________________________











Nincsenek megjegyzések: