2012. április 25., szerda

Hans Ulrich Gumbrecht előadása

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Irodalomtudományi Doktori Iskolája minden érdeklődőt szeretettel vár prof. Hans Ulrich Gumbrecht (Stanford University), az ELTE díszdoktora és tiszteletbeli professzora nyilvános előadására a TRANS programközi szeminárium keretében 2012. május 12-én (szombaton) 10 órai kezdettel (1088 Bp., Rákóczi út 5., fszt. 21-es terem).

Az előadás címe: The Chances of Literary Criticism – Today.

Az előadáshoz szeminárium kapcsolódik (a helyszín azonos, az időpont 12.00-14.00). Kérjük, a szemináriumon való részvételi szándékát előzetesen jelezze a kerekes.amalia@btk.elte.hu email-címen. A szemináriumhoz kapcsolódó olvasmánylista ugyanezen az email-címen igényelhető.

Az előadóról és tavalyi budapesti előadásairól infók itt: 
http://www.aitk.hu/index.php?submenu=articles&id=58&details=1&cat=2



Konferenciafelhívás



Városok, olvasatok – városolvasatok
2012. október 12. (péntek)
Angol–Amerikai Intézet, Pannon Egyetem, Veszprém

A Pannon Egyetem Angol–Amerikai Intézete által először meghirdetett kétnyelvű konferencia célja, hogy lehetőséget teremtsen a tér jelentőségét a bölcsészet- és társadalomtudományok diskurzusain belül vizsgáló kutatóknak az együttgondolkodásra. A konferencia rendezésének éve sem véletlen, hiszen 2012-ben emlékezünk Charles Dickens születésének 200. évfordulójára, az íróéra, aki amellett, hogy halhatatlanná tette a XIX. századi Londont, nagyban hozzájárult a városi irodalomról és a modern városi emberről alkotott képünk megalkotásához is.
A szervezők szívesen fogadnak előadást bármely olyan témában, mely a(z elsősorban verbális) művészetek és a kritikai gondolkodás szemszögéből járja körül a városi lét kialakulásának folyamatai közepette formálódó városi kultúrák és a városi tudat problémáját.
A lehetséges témák közül néhány:
- Dickens és a város
- London képzetei az angol nyelvű és más irodalmakban
- mitikus városok
- kollektív városképzetek
- városi terek, mint a kultúra terei
- kulturális reprezentációk és a földrajzi tér átlényegülése városi terekké
- a városi terek poétikája
- rejtett városi terek
- város és technológia
- a városlakó
- városi viselkedéskultúra
- kozmopolita lét
- a komplexitás élménye
- városi műfajok (pl. városi legenda)
- nemzeteken túli metropoliszok
- város és ökokritika
- osztály, társadalmi mobilitás, szegénység, és társadalmi egyenlőtlenségek a városban
- poszturbánus fantáziák.
A konferencia szervezői szívesen látnak előadásokat bármely tudományterületről vagy perspektívából, úgy oktatóktól, mint kutató hallgatóktól.
Jelentkezésnél kérjük küldje el nevét, intézményének nevét, a 20-perces előadás címét, az előadás max. 300 szavas bemutatását, valamint egy kb. 100 szavas szakmai bemutatkozást a következő e-mail címre: editors@topos.uni-pannon.hu. Jelentkezési határidő: 2012. május 1.
A konferencia díját a szervezők igyekeznek a lehető legalacsonyabb költségszinten tartani. A konferencia díja előreláthatólag kb. 6000 Ft, mely tartalmazza a jelentkezés díját, a konferencia anyagait, frissítőket a szünetben, és egy vacsorát. (Vacsora nélkül a konferencia díja 3000 Ft.)
A Pannon Egyetem Angol–Amerikai Intézetéről bővebb információt itt talál: http://angolweb.uni-pannon.hu.
A konferencia válogatott előadásai nyomtatásban és elektronikusan is megjelennek az EASI-UP TOPOS folyóirat Városok, olvasatok – városolvasatok munkacímű tematikus számában.
A TOPOS a Pannon Egyetem Angol–Amerikai Intézete által 2012-ben indított és gondozott folyóirat, mely elektronikusan és papíralapon is hozzáférhető. Bővebb információ: toposjournal.hu/

2012. április 15., vasárnap

Fiatal kutatók konferenciája 2012


Művelődéstörténeti doktoranduszkonferencia

MŰVELŐDÉS, TÁRSADALOM, EGYHÁZ

A Művelődéstörténeti Doktori Program doktoranduszkonferenciája

2012. április 20.

Eötvös Loránd Tudományegyetem

D épület Alagsori Tanácsterem

10.00-10.20: MEGNYITÓ

I. SZEKCIÓ (szekcióvezető: Dr. Kósa László)

10.20-10.40: Módli Éva

Világkép és kártyaszimbolika. Vasban vert rabnak bus elmével, fáradva versekben vett sétálása

A 17. században az udvari körökben járatos gróf, Koháry István a császárhoz hű katonaként védte otthonát Thököly Imre portyázó hadaival és a török csapatokkal szemben. 1682-ben azonban az ellenség együttes erővel támadva, elfoglalta füleki várát, a gróf pedig Thököly fogságába került. Majd három évig tartó raboskodása alatt unaloműzésből idejét versszerzéssel kezdte el múlatni. Börtönköltészetének egyik remeke a Vasban vert rabnak bus elmével, fáradva versekben vett sétálása című költeménye is ekkor keletkezett. E művében Koháry kora társadalmának visszásságait és hívságait leplezi le a kártyajáték segítségével, melyet a világ allegóriájaként mutat be. A forgandó szerencsét, a kártya színes lapjait, és a változó lapjárást a politikai élet és az egyén boldogulásának reprezentációjaként értelmezve fogalmaz meg éles kritikát társadalmának erkölcsösségével szemben, miközben a kártyaszimbolikát, a játék szabályrendszerét, valamint a játékosok természetét precízen elemezve fest képet a rendi társadalomról és azokon kívül rekedtekről, valamint kora változó értékrendjéről és mentalitásáról. Előadásomban azt fogom bemutatni, hogy Koháry által a szerencse könyveként megjelenített kártyajáték írott és íratlan szabályai és udvari szellemet árasztó figurái, miként válnak az egyéni és társadalmi értékrend tükrévé, illetve, hogy a barokk „felfordult” világa, aminek rendje többször a feje tetejére áll, és történéseinek menetét olyan éles váltások és fordulatok jellemzik, akár a kártyajátékét, hogyan reprezentálja önmagát e közkedvelt mulatságba sűrítve.

10.40-11.00: Hanusz Zsuzsanna

Nemzeti táncaink a 19. század első felének sajtója tükrében

A 19. század első felét felölelő időszakban – népköltészetünk értékei mellett – a nemzeti táncok rangjára emelt néptáncaink szintén a figyelem középpontjába kerültek. Nemzeti táncainknak a társastánc kultúrában betöltött jelentős szerepe és egyúttal a színpadokon való megjelenése mellett szintén a tánc társadalmi súlyának erősödését igazolják a kor sajtójában egyre szaporodó – s ezen belül is az 1840-es években virágkorukat élő – nemzeti táncokat népszerűsítő eszmefuttatások. Jelentős kérdésköreik: milyen jellemző jegyeket visel(je)nek őseinktől örökölt nemzeti táncaink, mely karakterjegyeikben különböznek más nemzetek táncaitól, milyen módon lehetséges a nép táncát az előkelő báltermekben is meghonosítani, illetve vajon a szabályokhoz kötött tánc alkalmas lehet-e a szabadságszerető magyar nemzet önkifejezésére? Legfőbb értékük így számunkra – hiszen tudományosságról nem beszélhetünk – a rajtuk keresztül kirajzolódó korabeli „nemzeti önkép” megjelenítése, melyhez a nemzeti táncok kiváló „eszközül” szolgálnak. Az előadás ezen írásokat, legfőbb kérdésköreiket és az ezek körül kialakult vitákat, nézetkülönbségeket mutatja be.

11.00-11.20: Millisits Máté

Az első magyar reformátusok körében tartott Kálvin-ünnepség

1864-ben Kálvin János halálának háromszázadik évfordulóján a magyar reformátusság szervezetileg öt, egymástól teljesen független egyházkerületbe tartozott. Az egyházkerületek önállóan döntöttek minden, az egyházkerület egészét érintő, kérdésben, így a Kálvin-jubileum megünneplésének a módjáról is. Az évfordulóra jelent meg Révész Imre debreceni lelkipásztor „Kálvin élete és a kálvinizmus” című munkája, amely az első magyar nyelven írt Kálvin-életrajz. Olyan sikeres volt a könyv, hogy 1864-ben, kétszer is kiadták. A 334 oldalas mű részletesen bemutatta a genfi reformátor életét és röviden a református hitelveket való egyházak életét. A könyv 1909-ben történt újbóli megjelentetése mutatja azt, hogy a XIX. század második felében milyen jelentős hatást gyakorolt a magyar reformátusságra. Bár a Dunántúli Református Egyházkerületben három évvel az évforduló előtt elkezdődtek a jubileumi ünnepségek előkészületei, a többi magyar református egyházkerületben az 1864-es év elején foglalkoztak csak a május végére eső évforduló megünneplésének gondolatával. Az előadás bemutatja, hogy az egyes egyházkerületekben milyen ünnepségeket rendeztek.

11.20-11.40: Dr. Ádám Éva

Fürdőélet Gömörben

Előadásomban a 19. századi gömöri fürdőéletet szeretném bemutatni. Gömör-Kishont vármegye fürdői nem tartoztak az országos hírnévnek örvendők közé, többségük inkább regionális jelleggel bírt, melyet a helyi polgárság előszeretettel látogatott. Legismertebb gömöri fürdőink Csízfürdő, Ajnácskő, Lévárt, Várgede, Rozsnyó, ill. Nagyrőce és Dobsina. Közülük napjainkban csupán Csízfürdő működik, mely virágkorát továbbra is éli, és Szlovákia legismertebb gyógyfürdői közé sorolható. Az egyes fürdőhelyek ismertetése mellett rövid kitekintés erejéig szeretnék a helyi ásványos vizek feltárásának történetével foglalkozni, ill. magának a fürdőkultúrának az elterjedésével és szokásaival Gömörben. A korabeli fürdőtani szakirodalom prezentálása mellett felhívnám a figyelmet a fürdőkultúra helyi szokásaira is - fürdőszabályzatok, fürdőkalauzok, építészeti sajátosságok és korabeli gömöri gyógyfürdők, korabeli képeslapokon illetve műtárgyakon való bemutatásával.

11.40-12.00: Pályi Zsófia

Lelkipásztorok, lelkész özvegyek, és lelkész árvák segélyezésének ügye a 19. század első felében: A Tatai Református Egyházmegye Kegyes Társasága megalapításának példája

A protestáns lelkészréteg öngondoskodásának első jelei szinte a reformációval egyidősek, zsinatok visszatérő témája volt a szolgálatra alkalmatlanná vált lelkészek, özvegyeik, valamint árváik ügye. A csonka év és özvegyi kegyelem esztendő, valamint a káplántartás szabályozása körüli viták voltak a leghangosabbak. A 18. század végén - 19. század első felében külföldi mintára létrejöttek az első egyházmegyei özvegy-árva intézetek. Egyházi és világi személyeket egyaránt foglalkoztatott a lelkészcsaládok sokszor nyomorúságos helyzete (Látzai József, Hetényi János, Szemere Bertalan), tervezeteket készítettek egyházkerületi és országos gyámoldák felállítására is. A társaságok pénzbefizetésen alapuló korai biztosításszerű intézményekként működtek. A Tatai Református Egyházmegyének 1800-ban alakult meg Kegyes Társaság elnevezésű jótékony intézménye, az alapszabályokat, iratokat, levelezéseket, valamint működés- és intézménytörténetet tartalmazó história az egyházmegyei gyámoldák egyedülálló forrásanyagát képezi. A megalakulás körüli vitákról fennmaradt kérdőívek és levelezés alkalmas a lelkészség hozzáállásának, véleményének mikroszintű vizsgálatára is.

12.00-12.15: Vita

12.15-13.00: Ebédszünet

II. SZEKCIÓ (szekcióvezető: Dr. Tőkéczki László)

13.00-13.20: Veres Miklós

Szociális kérdés a dualizmus kori utópisztikus és tudományos-fantasztikus irodalomban

Az előadás célja az 1867 és 1914 a korszak egyik meghatározó válságjelenségének, a szociális kérdésnek a középpontba állításával a magyar nyelven írt utópisztikus és tudományos-fantasztikus irodalom bemutatása. A szociális kérdés az utópisztikus és tudományos-fantasztikus tematikát alkalmazó írók szinte valamennyi művében megjelent. Az utópisztikus tematikát felhasználó szerzők (Jókai Mór, Beksics Gusztáv, Tóvölgyi Titusz, Naszády József, Boross Mihály, Szemere György) regényein keresztül szeretnék képet adni arról, hogy a dualizmusban megjelenő szociális feszültségek feloldását miképpen képzelték az utópista szocialista, marxista, anarchista beállítottságú, vagy éppen a földkérdést középpontba állító írók. A különböző szépirodalmi szociális utópiák, elképzelések, jövőképek bemutatásának segítségével betekintést nyerhetünk a dualizmus korszakának leégetőbb válságjelenségeibe, megismerhetjük és megérthetjük bizonyos értelmiségi csoportok és irányzatok gondolkodását.

13.20-13.40: Szőts Zoltán Oszkár

Az Országos Széchényi Könyvtár és a Millenium éve a Magyar Könyvszemle tükrében

1896-ban országszerte ünnepségeket rendeztek az ezer éves magyar államiság tiszteletére. Az emlékévből a Magyar Nemzeti Múzeum, illetve az ekkor még alá tartozó Országos Széchényi Könyvtár is kivette a részét. A Magyar Könyvszemle című folyóirat a dualizmus éveiben a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtárának közlönyeként működött. Ebbéli funkciójában a könyvtár korabeli történetének legfontosabb szekundér forrása. A benne megjelenő tanulmányok és hírek mellett éves és negyedéves jelentéseket is közölt a könyvtár állapotáról. A jelentések és a szaklap híreinek segítségével lehetőség nyílik a részvétel hivatalos interpretációjának bemutatására, továbbá rövid bepillantásra az intézmény korabeli történetébe.

13.40-14.00: Unger Erika

Fejezetek az Eucharisztikus Gyermekszövetség történetéből

Az előadás témáját a mára már elfeledett, 1912-ben megalapított és (a Tanácsköztársaság idejét kivéve) a második világháború végéi működő országos hatáskörű mozgalom adja. A hitbuzgalmi szervezet 14 éves korig tervezte tagjai közé fogadni a plébániák köré szerveződő gyermekeket, majd hamarosan, az igényekhez alkalmazkodva, Tiefenthaler József, a szervezet első igazgatójának irányításával létrehozták az Ifjak Eucharisztikus Szövetségét és a Leányok Eucharisztikus Szövetségét. A gyermekszövetség alapítása után néhány évvel önálló, havi rendszerességgel megjelenő gyermeklapot indított „Jézusom, örömöm” címmel. A folyóirat, mely végig kísérte a szervezet történetét, gazdag forrásként szolgál ma a kutatónak.

14.00-14.20: Szász Lajos

Az amerikai magyar reformátusok „csatlakozási küzdelmei” az 1920-as évek első felében

Előadásomban elsősorban a gazdag magyarországi forrásbázis alapján kívánom az amerikai magyar reformátusok I. világháború utáni történetének egyik legizgalmasabb fejezetét, az ún. „csatlakozási harcot” több oldalról körbejárni. Az anyaegyházuktól elszakadó gyülekezeteknek az 1920-as évek első felében külső és belső nyomás hatására kellett dönteniük, hogy valamelyik amerikai protestáns felekezettel lépnek kapcsolatba vagy a továbbiakra nézve a függetlenséget választják. Az amerikai magyar reformátusok eme tájékozódása, útkeresése kapcsán több magyarországi politikai és/vagy egyházi csoportosulás próbált a zavarosban halászni. A különféle propagandisztikus vagy éppen anyagi előnyök megszerzése érdekében a magyar külpolitikai vezetés és a legfelsőbb szintű egyházi vezetők is bekapcsolódtak a küzdelembe vagy legalábbis véleményt nyilvánítottak arról. Az alig páréves időszakot átívelő küzdelem során a személyes jellegű konfliktusokon túl a magyar külpolitika és a református egyház egységes fellépését, az egyházi jellegű ügyek nemzeti célú felhasználását is nyomon követhetjük.

14.20-14.40: Gayer Veronika

Az utolsó magyar érettségi – Gömöri János és a sárosi magyarság 1918-1938

Gömöry János, az eperjesi Evangélikus Kollégium főgimnáziumának utolsó magyar igazgatójaként vonult be a csehszlovákiai magyarok történetébe. Az 1919 folyamán létrejövő szlovák evangélikus egyház képviselőivel megegyezve sikerült elérnie, hogy az általa 1903 óta vezetett intézményben 1926-ig folyjon magyar nyelvű oktatás, habár a párhuzamos magyar osztályok indítására vonatkozó terve végül kudarcba fulladt. Hagyatékán keresztül a többnyelvű sárosi társadalom identitásváltásának folyamata, a szórványmagyarság helyzete és a szlovák evangélikus egyház létrejöttének körülményei a maguk összefüggésében vizsgálhatók. Az Evangélikus Kollégium „utolsó magyar évei” egybeesnek a csehszlovákiai magyarság önszerveződési stratégiáinak kialakításával, melyhez – Eperjes tekintetében – nagy mértékben járult hozzá a feloszlatott Kollégium helyben maradt tanári kara és magyarajkú diáksága egyaránt. Történetük bizonyítja, hogy a Kollégium magyar művelődéstörténetben játszott szerepe nem zárult le teljesen az intézmény feloszlatásával, de tartott legalább addig, amíg magyar nyelvű oktatás folyt benne, s az itt érettségizett diákok a helyi magyar kulturális élet formálóivá váltak. A előadás ennek a közösségnek a társadalomtörténeti elemzésére épül. Elsősorban arra keresem a választ, hogy a sárosi magyarság 1918 utáni önszerveződési mechanizmusa mennyiben jelent kivételt, milyen mértékben merít a volt Kollégium közösségépítő erejéből, illetve mennyiben követ általános tendenciákat, melyek a korabeli észak-szlovenszkói városok többnyelvű polgárságának identitáskeresésében is megfigyelhetők.

14.40-15.00: Vita

15.00-től: ZÁRÁS

Agota Kristof-emléknap

A Svájci Nagykövetség,
a Francia Nagykövetség (Francia Intézet),
az ELTE BTK Francia Nyelv és Irodalom valamint Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszéke
szeretettel meghívja
a nemrég elhunyt, magyar származású, franciául publikáló svájci írónő,
Agota KRISTOF tiszteletére tartott emléknapra,
melynek időpontja és helye

2012. április 18. (10–15.30)

ELTE BTK Kari Tanácsterem, Astoria, A ép. fszt.

PROGRAM

10–12 óra

Megnyitó
Előadások (francia nyelven):
– Rennie Yotova (Szófia)

– Valérie Petitpierre (Svájc)

– Szigeti Csaba (Kőszeg)

– Tóth Réka (Budapest)

13:30–15.30
1. Kristóf Attila megemlékezése testvéréről
2. Kerekasztal-beszélgetés (magyar nyelven) Agota Kristofról Tóth Réka és Józan Ildikó közreműködésével
Résztvevők: Agota Kristof műveinek fordítói (Takács M. József, Petőcz András); a Trilógiából most készülő film alkotói: Sándor Pál producer, Szekér András dramaturg; Szigeti Csaba, a kőszegi Agota Kristof Irodalmi Kutatóműhely képviselője; Bódis Kriszta, író

2012. április 4., szerda

Észt költészet

A Tartui Egyetem professzora, Jüri Talvet áprilisban két angol nyelvű előadást tart az észt költészetről a Finnugor Tanszéken:

ápr. 16. hétfő, 12:00-13:30 Guidelines of Estonian poetry : historical formation and major achievements until World War II (I ép. fszt. 029)
ápr. 17. kedd, 14:00-15:30 Modern Estonian poetry: after World War II (I ép. fszt. 029)

Az előadásokra minden érdeklődőt szeretettel várnak.