2010. január 21., csütörtök

Italianista doktori klub

ITADOKT klub
február 22., péntek, 14 óra
ELTE BTK Olasz Tanszék
1088 Budapest, Múzeum krt. 4/c


Hajnóczi Kristóf és Benke László
beszámolója témájuk közérdeklődésre számot tartó problémáiról.
Hajnóczi Kristóf:
Reformáció Olaszországban
Eredetileg egy nagyobb, összefüggő képet szerettem volna nyújtani a reformáció mint európai jelenség-együttes itáliai nyomairól, végigtekintve a Fésziget irodalmán a XVI. század elejétől a XIX. század végéig. Ám még az elsődleges irodalomra, a tulajdonképpeni szövegforrásokra összpontosítva - azaz lényegében leszűkítve a vizsgálódást a reformáció korabeli irodalomra - is tengernyi szöveg marad; ráadásul még ezekre összpontosítva sem lett volna biztos, hogy el tudom érni eredeti célomat, azaz hogy tolmácsolásomban valamilyen összefüggő képpé álljanak össze az általam összeválogatott szövegek.
Így a dolgok pillanatnyi állása szerint a dolgozat célja csupán az, hogy bemutasson néhány, a korral foglalkozó XX. századi szöveget. A protestáns reformációnak, és azon belül az itáliai eseményeknek napjainkban gyorsan gyarapodó olasz szakirodalma van; egyetemi és egyetemközi kutatócsoportok jönnek létre, lassan nincsen olyan figurája a Cinquecento e néhány középső évtizedének, akinek ne lenne legalább egy szakavatott kutatója, történészek vállalkoznak arra, hogy egy szuszra megírják az itáliai reformáció történetét dióhéjban, és közben egymást érik a szöveg-összehasonlítások, a reprint kiadások vagy a napjainkig kéziratban maradt szövegek kritikai kiadásai, a konferenciakötetek - sőt, több életrajzi regényünk is van. Mindez - többnyire - felekezeti vitáktól mentesen, régi sérelmek felhánytorgatása nélkül, bár jól kivehető értelmezési sémák mentén zajlik.
Ebből válogatok, teljesen önkényesen, nyilvánvalóan a teljesség igénye nélkül. Nem szakmai okok vezetnek, inkább az, hogy többféle profilú, indíttatású, műfajú, mondanivalójú írás legyen együtt. Van közöttük rövid történeti összefoglaló, van rövid esszé az európai reformáció központi alakjainak humanista hátteréről, van az itáliai reformáció történetét részletesen ismertető mű, van regény, és - végül, de nem utolsó sorban - van egy műfajilag nehezen besorolható, ám annál érdekesebb könyv Itália és a reformáció viszonyáról.Ennyit elöljáróban...


Benke László:
Az itáliai zsidó közösségek népnyelvi Bibliái a középkortól az ellenreformációig: a bibliafordítás mint a vallásközi polémia színtere
Témavezetők: Király Erzsébet, Komoróczy Géza
A kereszténység születése óta a zsidósággal folytatott vallási polémiák leghangsúlyosabb eleme a két közösség eltérő Biblia-olvasata. Míg keresztények számára az Ószövetség próféciákat és "előképeket" tartalmaz, amelyek a názáreti Jézus szolgálata és kereszthalála során teljesedtek be; a zsidó írásmagyarázat számára a héber Bibliának ugyanezek a versei Izrael hányattatásairól és a nép eljövendő megváltásáról szólnak, vagy éppen teljesen nélkülözik a prófétikus--messianisztikus tartalmat.
A 16. század második felében Itália zsidó közösségeire folytonos nyomásként nehezedett az egyház térítői buzgalma: a Pápai Állam és több észak-itáliai város gettóinak lakóit egyebek mellett szombatról szombatra prédikációk hallgatására kötelezték. A hitközségek védekezésének fő színterei az elemi iskola és a házitanítás voltak, ahol ekkoriban kéziratos olasz bibliafordítások voltak használatban a közösségek legsérülékenyebb része, a "tanulatlanok" -- gyerekek és nők -- épülésére, akik a héber betűvetést ismerték, de a nyelvet nem eléggé, hogy eredetiben olvashassák a Bibliát.
Az itáliai zsidó közösségek népnyelvi Bibliáit máig nem tárták fel alaposan: csak mintaszövegek jelentek meg belőlük, amelyeket nyelvi elemzésnek vetettek alá. Pedig ezek a belső használatra szánt szövegek a térítői nyomás "ellenszérumaként" is szolgáltak -- hogy miként és milyen mértékben, azt a doktori kutatómunkám kísérli meg feltárni.

Konferenciafelhívás

A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság
és a Kolozsvári Egyetem
nemzetközi doktorjelölt konferenciát szervez
2010. augusztus 27-én
Határátlépések
címmel.

Helyszín: Babeş–Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészkar,
Kolozsvár, Horea u. 31.
Előzmény:
A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság vezetősége elhatározta, hogy folyamatossá teszi a szakmai munkát a kongresszusok közötti időszakokban. Ennek érdekében 2005-ben Budapesten doktorjelöltek tanácskozása előzte meg a VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszust: A magyarságtudomány műhelyei. Doktoriskolák konferenciája címmel. A rendezvényt hagyományteremtő szándékkal hívtuk létre, s 2008-ban A magyarságtudományok önértelmezései című konferenciánkkal folytattuk. (A konferenciákon elhangzott előadások olvashatók a Társaság honlapján: http://www.nmtt.hu/doktorkon.html .)
A konferencia célja:
A rendezvény elsődleges célja változatlanul, hogy elősegítse a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság szellemi utánpótlásának nevelését. A Doktoriskolák konferenciája a magyarságtudomány iránt érdeklődő PhD-s hallgatók és fiatal kutatók számára rendszeres nemzetközi fórumot kíván biztosítani két kongresszus között. A nemzetközi tudományos esemény felerősítheti a külföldi hallgatók érdeklődését a hungarológia iránt, elősegítheti a külföldi hungarológiai doktori képzés kiteljesedését, a hazai és külföldi hungarológiai műhelyek tudományközi együttműködését, s végső soron hozzájárulhat a magyarságtudományi kutatások szemléleti és módszertani megújulásához. Ugyanakkor szorosabbá és szervezettebbé teheti a Társaság és az egyetemek, illetve az új tudósgenerációk kapcsolatát. A Doktoriskolák konferenciája céljának tekinti a 2010-ben Kolozsvárott megrendezésre kerülő VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus szakmai előkészítését is.
A konferencia fő témája:
Határátlépések. A határátlépés fogalmának jelentésköre a maga többértelműségében képzettársítások segítségével ragadható meg. A szó szerinti értelemben, a magyarságtudományokra vonatkoztatva nyilvánvaló a jelentése: a magyar kultúra és nyelv határai nem esnek egybe az államhatárokkal. A közelmúlt kelet- és közép-európai rendszerváltozásait, s az európai egységesülés folyamatát tekintve elmondható, hogy több határ is megnyílt, átjárhatóvá vált. A tervezett konferencia címe a fogalomnak elsődlegesen nem ezt a kézenfekvő értelmezési lehetőségét kívánja játékba hozni, de nem is kívánja azt kioltani, hanem tudományterületek, nyelvek és kultúrák között húzódó határok átlépésére kíván sarkallni. A ilyen szempontból felvethető kérdések a lehető legtágabb területet fogják át. Hol húzódik a határ tudomány és politika, tudomány és etika, tudomány és fikció között, s a művészeteken belül szó, kép és hang között? Az időhatár is határ: az egyes tudományterületeken belül elfogadott vagy éppen vitatott periodizációs sémák korszakhatárai miként definiálják a szakmai diskurzus lehetőségeit? A szervezők szeretnék, ha a jelentkezők a történeti és elméleti megközelítésmódok együttes alkalmazásával nyitnák meg a tudományos eszmecsere minél tágabb tudományközi diskurzusterét.
A határátlépés felforgató hatású cselekedet, magában rejti a kockázat lehetőségét. Ugyanakkor a határhoz kapcsolódó küszöb ígéretet is jelent, s azzal kecsegtet, hogy azt átlépve újraalkothatjuk önmagunkat: saját tudományszakunkra vonatkozóan és a szó egzisztenciális értelmében egyaránt. Ami az egyik kutató számára elidegenítő határ, az a másiknak átlépésre invitáló küszöbbé válhat. Sokféle határ van a magyarságtudományokon belül, s azokon kívül is, amelyeket immár időszerű volna küszöbként érzékelni. Más távlat, a másik távlata szükséges ahhoz, hogy a magyarságtudomány folyamatosan létrehozza, újjáteremtse önmagát. A tudományos kutatás, amennyiben eseménnyé válik, képes határokat képlékennyé változtatni, átjárhatóvá tenni. Azt reméljük, hogy a tudományos ötletek találkozásának, kereszteződésének alkalma, helye lesz ez a konferencia.
A konferencia működési formája:
Mindenekelőtt lehetőséget kívánunk biztosítani a kisszámú előadást követő érdemi vitára, eszmecserére, szakmai párbeszédre. A konferenciát követően az eszmecserét folytatni kívánjuk, ennek érdekében a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság honlapja illetve levelezőlistája kínál folyamatosan elektronikus nyilvánosságot az itt közzétett előadásokhoz, vitákhoz kapcsolódó hozzászólásoknak.
Jelentkezés:
Jelentkezni lehet az előadás szinopszisával postai úton (cím: Asociatia MTA-KAB, 400306 Cluj Napoca, str. Ion Ghica nr. 12. Románia) vagy elektronikusan: office@kab.hu; az elektronikus változatot kérjük tájékoztatás céljából a Társaság titkárságára is megküldeni: nmtt@iif.hu. Jelentkezési határidő: 2010. május 1. (postabélyegző dátuma).
Aki jelentkezni szeretne, konzultáljon előbb a témevezetőjével, mert nagy számban nem tudnak előadókat fogadni.